Egy kutatás rámutatott arra, hogy az alpesi poszméhek képesek olyan magasságokban repülni, amelyek még a Mount Everest csúcsát is meghaladják
Michael Dillon és Robert Dudley tudósok a kínai Szecsuánban honos méhekkel végeztek vizsgálatokat, amelyek természetes élőhelye általában meghaladja a 10 000 láb tengerszint feletti magasságot. A kutatók egy nyomáskamrát használtak, hogy szimulálják a nagy magasságú körülményeket, és felfedezték, hogy bizonyos méhek akár 29 527 láb magasságban is képesek repülni. Ez lenyűgöző teljesítmény, figyelembe véve, hogy ilyen környezetben a levegő rendkívül ritka, és az oxigénszint alacsony.
Annak érdekében, hogy megértsék, mi teszi lehetővé ezt a különleges képességet, a kutatók nagy sebességű kamerák segítségével rögzítették a méhek mozgását, majd részletesen elemezték a szárnycsapásokat.
Érdekes módon kiderült, hogy a méhek nem gyorsabban csapkodták szárnyaikat, hanem mélyebb szárnyíveket alkalmaztak. Ez lehetővé tette számukra, hogy minden egyes csapással nagyobb mennyiségű levegőt fogjanak be, és ezzel növelték az emelőerőt.
Ez az evolúciós alkalmazkodás segíti őket a túlélésben természetes környezetükben: így hatékonyabban tudnak elmenekülni a ragadozók elől, valamint nehéz nektárterheket is könnyebben szállíthatnak. Ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogyan képesek ezek a rovarok fenntartani gyors anyagcseréjüket ilyen oxigénhiányos körülmények között. Dillon és Dudley további kutatásokat tervez annak érdekében, hogy feltárják a méhek rendkívüli repülési képességeinek élettani hátterét.
Ez a tanulmány nemcsak a méhek viselkedését segít megérteni, hanem fontos betekintést nyújthat az élőlények extrém környezethez való alkalmazkodásába is. 🐝
